Diffúz légszennyező forrás

A diffúz légszennyező forrás engedélyeztetése speciális folyamat, mert a kibocsátás nem egy ponton történik, hanem egy meghatározott felületen.

A levegőtisztaság-védelem területén sok vállalkozás jól ismeri a pontforrások fogalmát: ezek olyan kibocsátási helyek – például kémények, szellőzők, elszívó berendezések –, amelyek határozott, műszakilag körülhatárolt ponton juttatják a levegőbe a szennyező anyagokat. Van azonban egy másik kategória is, amely legalább ennyire fontos, mégis kevesebbet beszélünk róla: a diffúz légszennyező forrás. 

 

Mi az a diffúz légszennyező forrás? 

A vonatkozó rendelet definíciója alapján a diffúz légszennyező forrás olyan levegőterhelést okozó tevékenység, kibocsátó felület vagy berendezés, amely nem minősül légszennyező pontforrásnak, továbbá a szabadban végzett tevékenység, amely légszennyezőanyag kibocsátással jár.

A diffúz légszennyező forrás nem egy konkrét, jól körülhatárolható kibocsátási ponton bocsátja ki a szennyező anyagokat, hanem nagy felületen, szétszórtan, kiterjedten vagy folyamatosan.

A diffúz források tipikus jellemzői:

  • nincsen egyértelmű „kibocsátási pont” (nem kémény, nem csővezeték, nem elszívó),
  • a kibocsátás felületről vagy térből történik,
  • a kibocsátás gyakran a tevékenység természetéből adódik,
  • mérni vagy pontosan meghatározni sokkal nehezebb, mint a pontforrásokat.

Diffúz légszennyező forrás például:

  • burkolatlan utak porzása (üzemi útvonalak esetén),
  • szabadtéri anyagmozgatás (föld, kavics, homok, hulladék),
  • ömlesztett anyagok tárolása a szabadban (pl. salak, komposzt, faapríték),
  • párolgó szerves anyagok ipari működés közben,
  • mezőgazdasági tevékenységek (trágyakezelés, szórás, mozgatás),
  • raktárak és csarnokok esetében a nyitott ajtókon kiáramló por vagy gáz.
  • komposztálók és biomassza-kezelő telepek
  • nyitott tárolók (pl. depóniák)

Fontos kiemelni: a diffúz kibocsátások is légszennyezésnek minősülnek, és bizonyos esetekben ugyanúgy engedélykötelesek, mint a pontforrások.

Mikor nem kell engedély?

A diffúz források nem minden esetben engedélykötelesek, ha:

  • rövid ideig tartó, alkalomszerű (pl. egyszeri rakodás),
  • nincs jelentős levegőterhelési hatás,
  • a kibocsátás ellenőrizhető módon megelőzhető (pl. zárt térben történik).

 

Mikor kell a diffúz légszennyező forrást engedélyezni?

Engedélyköteles akkor, ha:

  • a diffúz kibocsátás tartós, jelentős vagy rendszeres,
  • a kibocsátás határérték-túllépést okozhat,
  • a telephelyen más pontforrások is működnek, és a diffúz kibocsátás összességében megnöveli a terhelést,
  • a tevékenységet jogszabály kifejezetten engedélykötelessé teszi (pl. hulladékkezelés),
  • a hatóság előírja a diffúz forrás vizsgálatát, mert panasz, szaghatás vagy porterhelés jelentkezik.

 

Milyen engedély szükséges a diffúz légszennyező forrás üzemeltetéséhez?

Abban az esetben, ha a vállalkozó olyan tevékenységet folytat, ami környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység, úgy a területi környezetvédelmi hatóság az engedélyben megállapítja a bejelentésre kötelezett diffúz források körét. Ilyenkor a hatóság a diffúz forrásra vonatkozó levegővédelmi követelményeket a környezetvédelmi engedélyben vagy az egységes környezethasználati engedélyben állapítja meg.

Egyéb esetben a diffúz légszennyező források működtetéséhez levegőtisztaság-védelmi engedély szükséges.

Ki készítheti el az engedélykérelmi dokumentációt?

A levegővédelmi engedélykérelmet kizárólag levegőtisztaság-védelmi részterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el.

 

Hogyan zajlik az engedélyezési eljárás?

A kérelmet elektronikusan, E-papíron kell benyújtani az illetékes környezetvédelmi hatóság részére, az engedélykérelmi dokumentáció csatolásával. Amennyiben nem a leendő engedélyes nyújtja be az engedélykérelmet, úgy meghatalmazást is csatolni kell.

A benyújtást követően megkezdődik a hatósági eljárás, melynek lépései az alábbiak:

  • A kérelem beérkezik a hatósághoz.
  • A hatóság szakhatóságokat is bevonhat (pl. építésügyi, tűzvédelmi hatóságot).
  • Hiánypótlás esetén kiegészítéseket kérnek.
  • Ha minden rendben, határozatban kiadják az engedélyt.

Az ügyintézési határidő általában 60 nap, de ez hiánypótlással hosszabbodhat.

Ki adja ki a diffúz forrásra vonatkozó engedélyt?

A diffúz forrásra vonatkozó levegőtisztaság-védelmi engedélyt a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság, azaz a megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztálya adja ki.

A környezetvédelmi hatóságok elérhetőségeit korábbi cikkünkben megtalálja.

Meddig érvényes a diffúz forrás engedélye?

A diffúz légszennyező forrásra kiadott levegőtisztaság-védelmi üzemeltetési engedély 5 évig érvényes.

A környezetvédelmi előírások betartása nemcsak jogszabályi kötelezettség, hanem a vállalat fenntartható működésének alapja is.

Szakértői csapatunk támogatást nyújt mind a létesítési, mind az üzemeltetési engedélyezések lebonyolításában (engedélykérelmi dokumentáció összeállítása és hatásterület meghatározása), valamint a kapcsolódó levegővédelmi adatszolgáltatásokhoz és díjbevallásokhoz. Keressen minket bizalommal.

Levegővédelmi_engedélyezés_lépésről_lépésre_könyv

Hogyan szerezd meg könnyedén a levegővédelmi engedélyedet!

A levegővédelmi engedélyeztetéssel vállalkozások tízezrei érintettek. A cégeknek sokszor nehézséget okoz, hogy nem tudják, melyik berendezésük minősül engedélyköteles pontforrásnak, illetve mit kell tenniük, hogy beszerezzék a szükséges hatósági engedélyt. Ezért a több tíz éves szakmai tapasztalatom és az alatt kialakult jó gyakorlat ismeretében elkészítettem egy részletes útmutatót a levegővédelmi engedélyeztetés információiról, lépéseiről. Ez hatalmas segítség az engedély beszerzéséért felelős személy számára.

Hogyan dolgozunk a pontforrások emissziómérése során?

Ismerd meg, hogyan dolgozunk a pontforrások emissziómérése során: előkészítés, akkreditált mérés, jegyzőkönyvezés és utókövetés. Hogyan biztosítjuk a teljeskörűséget.

Pontforrás létesítési engedély – minden, amit tudni érdemes

Pontforrás létesítési engedély: mikor kell kérni, mit tartalmaz, ki adja ki és miben különbözik az üzemeltetési engedélytől.

Levegőterhelési díj számítása és bevallása: Útmutató a pontforrás üzemeltetőinek

Minden, amit tudni érdemes a levegőterhelési díj számítása és bevallása kapcsán.

Gyakran ismételt kérdések az energetikai felülvizsgálat kapcsán

A 2022. január 1-jét megelőzően üzembe helyezett, 70 kW feletti épületgépészeti (fűtési és légkondicionáló) rendszerek energetikai felülvizsgálatát 2025. december 31-ig kell elvégezni. A határidő közeledtével rengeteg kérdés merült fel, ezekre kívánunk választ adni...