2026. október 1-jétől jelentősen megváltoztak a levegőterhelési díj szabályai. A kén-dioxid, a nitrogén-oxidok és a nem toxikus szilárd anyag után fizetendő egységdíjak kétszeresükre emelkedtek, emellett a levegőterhelési díjelőleg számításánál is új szabályokat kell alkalmazni. A változás ezért nemcsak a környezetvédelmi adatszolgáltatásra, hanem az érintett vállalkozások 2026. és 2027. évi pénzügyi tervezésére is hatással lehet.
Mi változott 2026. október 1-jétől a levegőterhelési díj esetén?
A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény módosítása a levegőterhelési díj egységdíjait érintette. A változás célja, hogy a levegőterhelési díjban erősebben érvényesüljön a „szennyező fizet” elve.
A módosítás eredményeként a kén-dioxid egységdíja 50 Ft/kg-ról 100 Ft/kg-ra, a nitrogén-oxidoké 120 Ft/kg-ról 240 Ft/kg-ra, a nem toxikus szilárd anyagé pedig 30 Ft/kg-ról 60 Ft/kg-ra emelkedett. Ez mindhárom légszennyező anyagnál tehát pontosan kétszeres egységdíjat jelent.
Mely vállalkozásokat érinti a levegőterhelési díj emelkedése?
Nem minden légszennyező tevékenység után kell levegőterhelési díjat fizetni. A törvény alapján a díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, akinek helyhez kötött légszennyező pontforrása a vonatkozó szabályozás szerint bejelentésköteles. (Korábbi cikkünkben részletesen olvashatsz a bejelentésköteles pontforrásokról.)
A díjat a törvényben meghatározott három levegőterhelő anyag – a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok és a nem toxikus szilárd anyag – ténylegesen kibocsátott éves mennyisége után kell meghatározni.
A változás így többek között olyan vállalkozások számára lehet releváns, amelyek kazánokat, ipari tüzelőberendezéseket, terményszárítókat, terménytisztítókat vagy más bejelentésköteles pontforrásokat üzemeltetnek.
Fontos tehát, hogy a díjfizetési kötelezettséget nem önmagában a vállalkozás tevékenysége, hanem a pontforrás és az abból kibocsátott, díjköteles légszennyező anyagok határozzák meg.
Mit jelent a díjemelkedés a gyakorlatban?
A levegőterhelési díj alapja az adott levegőterhelő anyag egy év alatt kibocsátott teljes mennyisége kilogrammban. Ezt kell megszorozni az adott anyagra vonatkozó egységdíjjal. Ez azt jelenti, hogy változatlan kibocsátási mennyiség mellett is jelentősen növekedhet a vállalkozás fizetendő díja.
Ha például egy vállalkozás egy év alatt 1 000 kg nitrogén-oxidot bocsát ki, a korábbi 120 Ft/kg egységdíj mellett ez 120 000 Ft díjat jelentett. Az új, 240 Ft/kg egységdíj alkalmazásával ugyanekkora kibocsátás után már 240 000 Ft-tal kell számolni.
A vállalkozás számára ezért akkor is érdemes újrakalkulálni a várható kötelezettséget, ha a technológia és annak kibocsátása egyébként nem változott.
Nemcsak az egységdíj változott: a díjelőlegre is figyelni kell
A 2026-os változás egyik legfontosabb része, hogy átmenetileg a levegőterhelési díjelőleg számítása is eltér a megszokott rendszertől. Főszabály szerint a negyedéves díjelőleg az előző évi tényleges kibocsátás alapján megfizetett teljes díj egynegyede. A 2026. IV. negyedévre azonban külön szabály vonatkozik.
A 2026. IV. negyedévi levegőterhelési díjelőleg a 2025. évi tényleges kibocsátások alapján fizetett teljes levegőterhelési díj 50%-a.
Ha tehát egy vállalkozás 2025-re megállapított teljes levegőterhelési díja 400 000 Ft volt, a szokásos 25%-os számítás alapján 100 000 Ft negyedéves előleg adódna. A 2026. IV. negyedévi speciális szabály miatt azonban 200 000 Ft díjelőleggel kell számolni.
A 2027-es díjelőlegek is magasabbak lesznek
A vállalkozások pénzügyi tervezésénél még fontosabb lehet, hogy az átmeneti rendelkezés nem kizárólag 2026 utolsó negyedévét érinti. A törvény alapján a 2027-ben fizetendő negyedéves levegőterhelési díjelőleg összege a 2026. évi tényleges kibocsátások alapján fizetett teljes levegőterhelési díj 50%-a lesz.
Tegyük fel, hogy egy vállalkozás 2026. évi tényleges levegőterhelési díja 500 000 Ft. Ebben az esetben a 2027-ben fizetendő egyes negyedéves előlegek összege 250 000 Ft lesz.
Ez jelentős cash-flow hatással járhat, ezért a környezetterhelési díjat célszerű már a 2027-es költségtervezés során figyelembe venni.
Az előleg nem azonos a tényleges éves díjjal
A magasabb előleg nem jelenti azt, hogy a vállalkozás végleges éves kötelezettsége automatikusan ugyanilyen arányban növekszik. Az év során befizetett összegek díjelőlegek. A kibocsátónak a tárgyévet követő év március 31-éig a tényleges éves kibocsátás alapján meg kell határoznia a levegőterhelési díjat, majd azt össze kell vetnie a már megfizetett előlegekkel.
Ha a tényleges kötelezettség magasabb, a különbözetet meg kell fizetni. Túlfizetés esetén az összeg a jogszabályban meghatározott feltételek szerint beszámítható vagy visszaigényelhető.
Miért érdemes most felülvizsgálni a számításokat?
A változás miatt elsősorban azt érdemes ellenőrizni, hogy a vállalkozás valamennyi bejelentésköteles pontforrása szerepel-e a nyilvántartásokban, megfelelőek-e a kibocsátási adatok, és helyesen történik-e a levegőterhelési díj számítása.
Különösen fontos a 2026. IV. negyedévi előleg megfelelő meghatározása. Ha valaki megszokásból továbbra is a korábbi 25%-os mértékkel számol, hibás összeg kerülhet a bevallásba.
A változás ugyanakkor jó alkalom arra is, hogy a vállalkozás áttekintse a teljes levegővédelmi adatszolgáltatási rendszerét. A pontforrások nyilvántartása, az éves LM-adatszolgáltatás és a levegőterhelési díj számítása ugyanis szorosan kapcsolódnak egymáshoz.
Összefoglalva tehát 2026. október 1-jétől kétszeresére emelkedett a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok és a nem toxikus szilárd anyag levegőterhelési egységdíja. Emellett a 2026. IV. negyedévi előleg a 2025. évi teljes levegőterhelési díj 50%-a, míg 2027-ben az egyes negyedéves előlegeket a 2026. évi teljes díj 50%-ában kell meghatározni. Az érintett vállalkozások számára ezért nemcsak a bevallások megfelelő elkészítése fontos, hanem a várható költségek előzetes kalkulációja is. Érdemes ellenőrizni a pontforrások és a kibocsátási adatok nyilvántartását, hogy a levegőterhelési díj és a kapcsolódó díjelőlegek már az új szabályok szerint kerüljenek meghatározásra.
