2025. május 1-től életbe lépett a 60/2025. (III. 31.) Korm. rendelet, ami bevezeti a kiemelt környezetvédelmi szabályszegést elkövetők nyilvántartását.
Mikor beszélünk „kiemelt környezetvédelmi szabályszegésről”?
Amennyiben az adott költségvetési évben a környezetvédelmi hatóság a természetes személy esetében 10 millió forintot, gazdálkodó szervezet esetében 50 millió forintot meghaladó bírságot szab ki, kiemelt környezetvédelmi szabályszegésről beszélünk.
Fontos, hogy nem egyszeri bírság összegre kell gondolni, hanem a kiszabott bírságok összege az adott évben folyamatosan összeadódik.
A hatóság az alábbi jogszabályokat veszi figyelembe a kiemelt környezetvédelmi szabályszegés megállapítása során:
- a környezeti zaj és rezgés elleni védelemről szóló a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletet;
- a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet;
- a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletet,
- a felszín alatti vizek védelméről szóló a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 36. § (1) bekezdés b) és c) pontját;
Mikor kerülhetünk be a nyilvántartásba?
A Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába akkor kerülhet be egy cég, vagy természetes személy, ha egy költségvetési évben a fenti jogszabályok által kiszabott bírságainak összege eléri a kiemelt környezetvédelmi szabályszegés összegét, tehát a következő összegeket:
- természetes személy esetében 10 millió forintot,
- gazdálkodó szervezet esetében 50 millió forintot.
Hogyan történik a nyilvántartásba vétel és mi történik ez után?
Első lépésként a hatóság megvizsgálja, hogy az adott évben sor került-e már bírság kiszabására az adott természetes személy, vagy gazdálkodó szervezet tevékenysége kapcsán. Amennyiben igen, úgy a tárgyévben, a megjelölt jogszabályhelyek alapján kiszabott bírságok összegét összeadja és ha ez eléri a 10 vagy 50 millió forintot, a hatóság a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába bejegyzi a kiemelt környezetvédelmi szabályszegés tényét.
A nyilvánmtartásba tehát úgy lehet bekerülni, ha egy vállalkozás súlyosan – és/vagy ismétlődően – megsérti az előírásokat, és bírságok kiszabására kerül sor.
A környezetvédelmi hatóság 5 napon belül értesíti a környezetvédelemértfelelős minisztert a bejegyzés tényéről értesíti, aki a honlapján 8 napon belül közzéteszi a jogellenesen eljáró szervezet vagy személy adatait és a nyilvántartásba vétel időpontját. A közzététel időtartama 2 év.
Mire érdemes odafigyelni?
A nyilvántartásba vételi összeghatár az adott évben több bírság összegéből tevődik össze.
Fontos megjegyezni, hogy ebben az évben megemelték a legtöbb környezetvédelmi bírság összegét. A 10/50 millió igen nagy összegnek tűnhet, de ha pl. engedély nélkül üzemeltetjük a pontforrásainkat, máris darabonként 3.000.000 Ft-nyi bírságra számíthatunk, több pontforrás esetén hamar igen magas bírság is előfordulhat. Ráadásul a bírságtételek összeadódnak, és pl. egy több pontforrásos levegővédelmi bírság, valamint emellé egy felszínalattivíz-védelmi bírság együttesen már megközelítheti a nyilvántartásba vétel összeghatárát.
A levegővédelmi bírságok változásáról az alábbi cikkünkben olvashat bővebben.
Érdemes tehát a szükséges engedélyeket beszerezni és az adatszolgáltatásokat az előírt határidőn belül teljesíteni, illetve a szennyezéseket elkerülni.
Számunkra kifejezetten fontos, hogy korábbi ügyfeleink biztonságban legyenek és a bírságolási kockázatuk minél alacsonyabb legyen. Ezért kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy korábbi ügyfeleinket pontforrásuk engedélyének lejárta előtt megfelelő időben tájékoztassuk. A következő mérés esedékessége előtt felvesszük ügyfeleinkkel a kapcsolatot, így nem maradnak le határidőkről, és elkerülhető, hogy bírság- vagy hatósági intézkedés alá essenek.
