A levegőterhelési díj bevallása a legtöbb helyhez kötött légszennyező pontforrás üzemeltetője számára kötelező. Ez a cikk közérthetően bemutatja a levegőterhelési díj számítás módját, határidőit, valamint a bevallás menetét és a befizetés tudnivalóit.
Mi az a levegőterhelési díj, és kinek kell fizetnie?
A levegőterhelési díj a környezetterhelési díj egyik fajtája, melyet a környezetbe levegőszennyező anyagot kibocsátó pontforrások üzemeltetőinek kell fizetniük. Ez egy ösztönző jellegű adó, amelynek célja a légszennyező kibocsátások csökkentése.
A levegőterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, akinek a helyhez kötött légszennyező pontforrása külön jogszabály szerint bejelentésköteles.
Pontforrásnak minősül minden helyhez kötött légszennyező forrás, amelynek kibocsátása mérhető vagy számítással egyértelműen meghatározható. Ilyen tipikusan egy nagyobb kazán kéménye is.
Természetesen mindig van kivétel a szabály alól, itt sincs ez másképp: Nem terheli díjfizetési kötelezettség például a bejelentésre köteles lakossági tüzelőberendezést üzemeltetőt, illetve a tüzelőberendezést üzemeltető költségvetési szervet.
Mi után keletkezik levegőterhelési díj fizetési kötelezettség?
A díjfizetési kötelezettség alapja azoknak a légszennyező anyagoknak a mennyisége, amelyeket a kibocsátó a levegőbe juttat. A vonatkozó törvény meghatározza, mely anyagok után kell levegőterhelési díjat fizetni.
Ide tartoznak:
- a kén-dioxid (SO₂),
- a nitrogén-oxidok (NOₓ),
- valamint a nem toxikus szilárd anyagok (por) kibocsátásai.
Ezeket az anyagokat a jogszabály a környezetre vagy egészségre károsnak minősíti, ezért kibocsátási határértékeket és díjfizetési kötelezettséget rendel hozzájuk.
A levegőterhelési díj számítása
A levegőterhelési díj összege a kibocsátott szennyező anyagok mennyiségétől függ. A számítás alapja minden esetben az adott évben ténylegesen kibocsátott szennyezőanyag-tömeg kilogrammban kifejezve.
A levegőterhelési díj számítása során a fő lépések a következők:
1. A kibocsátott mennyiség meghatározása
Elsőként meg kell határozni, hogy az adott kazán (vagy más pontforrás) évente mennyi káros anyagot bocsát ki a levegőbe. Ezt mérés vagy műszaki számítás alapján lehet megtenni.
2. Egységdíjtételek alkalmazása
Minden szabályozott légszennyező anyagra a jogszabály egységdíjat határoz meg forint per kilogramm alapon.
3. Díj kiszámítása
Hogyan kell a bevallást teljesíteni?
A levegőterhelési díj bevallását a NAV-hoz kell benyújtani egy erre a célra rendszeresített nyomtatványon. Jelenleg (2025-ben) a használatos nyomtatvány a 2550 számú nyomtatvány, hivatalos nevén „Bevallás a környezetterhelési díjelőlegről, illetve az éves díjkötelezettségről”.
Ezen a nyomtatványon kell megadni mind a negyedéves díjelőlegekre vonatkozó adatokat, mind az éves elszámolást.
A nyomtatvány több részből áll: a főlapon az adózó (kibocsátó) adataira és a bevallás jellegére (negyedéves vagy éves) vonatkozó információkat, míg a külön lapokon a levegőterhelési díj részletezéséhez szükséges adatokat kell feltüntetni.
Anyomtatványt ÁNYK szoftver segítségétvel lehet benyújtani, elektronikus úton, papíron már nem nyújtható be.
A nyomtatvány legfrissebb verziója letölthető a NAV honlapjáról (általában ÁNYK formátumban). Érdemes mindig az adott évre érvényes verziót használni, mert évente lehetnek kisebb módosítások a bevallás formájában vagy kitöltési szabályaiban.
Hogyan történik a levegőterhelési díj befizetése?
A levegőterhelési díj fizetésének rendszere két részből áll: év közbeni negyedéves díjelőlegek befizetéséből, illetve az éves elszámolásból. A levegőterhelési díjat a NAV felé kell megfizetni – jellemzően átutalással az adóhatóság megfelelő számlaszámára.
A NAV minden adónemhez külön számlaszámot tart fenn; a környezetterhelési díj befizetéséhez a NAV „Környezetterhelési díj” számlájára kell utalni az összeget.
Az utalás közleményében fel kell tüntetni az adónem kódját (jelenleg a környezetterhelési díj adóneme), az adózó adószámát vagy adóazonosítóját, és az időszakot, amire a befizetés vonatkozik. Mivel negyedévente kell fizetni előleget, negyedévente esedékes utalásokat is be kell állítani.
Bevallási és befizetési határidők
Negyedéves előlegbevallás: A díjfizetés során negyedévente előleget kell fizetni. Minden naptári negyedév utolsó napjáig be kell nyújtani a negyedéves bevallást és megfizetni a díjelőleget. Ez azt jelenti, hogy az egyes negyedévek határidői minden évben a következők:
- március 31.
- június 30.
- szeptember 30.
- december 31.
Éves bevallás (záró elszámolás): A naptári év lezárultával el kell készíteni az éves bevallást, amelyben a teljes évre vonatkozó tényleges kibocsátás alapján pontosan kiszámítjuk a fizetendő díjat. Ezt a bevallást a következő év március 31-ig kell benyújtani a NAV-hoz.
Milyen következményei lehetnek az elmulasztott bevallásnak?
A levegőterhelési díj bevallásának elmulasztása komoly anyagi és adminisztratív következményekkel járhat.
A NAV a nem természetes személy adózót egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja, ha a levegőterhelési díj bevallást késve, vagy nem teljesti.
Számos partnerünknek nyújtottunk már hatékony segítséget a levegőterhelési díj számítás és bevallás kapcsán. Amennyiben szakértő kezekben szeretné tudni környezetvédelmi kötelezettségeit, bevallásainak teljesítését, úgy szívesen állunk rendelkezésére.
